Míg sokak lelkéhez egy szakember csak nehezen találja az utat, egy állat közreműködésével hamar létre tud jönni a kapcsolódás. Ezt bizonyítják azok a terápiás cicák is, amelyek nemcsak a felnőtteket, de a gyerekeket is szelíden gyógyítják.
„Egész kicsi koromtól hallgattam, ha jön a cukros bácsi, nem szabad vele beszélni. Azt nem értettem, miért, ahogyan azt sem, hogy az a bizonyos bácsi nem feltétlenül idegen. Lehet akár családtag is, mondjuk egy csendes, szelíd nagybácsi, aki folyton, némán figyel, és ha senki nem látja, reszkető kézzel simogat, be- és felnyúl… és közben cukorkát sem ad. Lebénított. Szótlanná tett, szégyelltem. Persze nem tudtam, ez mit jelent, mégis titokként zártam magamba, a kisebb-nagyobb traumáim mellé, és hallgattam. Köröttem zajos családi történések voltak a felnőttek világában, amit nem akartam megzavarni a titkommal, és azt gondoltam, nem is hinnének nekem. Amikor már nem bírtam, 9 évesen, végrendeletet írtam, és elkezdtem részleteiben megtervezni, hogyan megyek el végleg. Ekkor történt, hogy anyukám egy utcáról összeszedett, beteg, koszos, cicával tért haza.
Forrás: noklapja.hu