Megnyerő külsejénél már csak a jelleme szebb a birmanként is emlegetett burmai szent templommacskának. Ám eredete is igen különleges, ugyanis érdekes legenda övezi kialakulását.
A burmai szent templommacska, vagyis a birman nem összekeverendő a burma macskával. Ha egy cicabarát megpillant egy birmant, először különleges szépségére figyel fel. Azonban természete fogja meg igazán a fajta rajongóit. Kedves, barátságos és mókás társ, aki szereti, ha közönség előtt produkálhatja magát. Ennek ellenére nem túl sok, nem akaratos és nem követelőző. A család kiegyensúlyozott, szeretetteljes tagja, aki a gyerekeket is kedveli.
A fajta pontos eredetét homály fedi, azonban számos különböző legenda köthető hozzá. Ezeket feltehetően a korai tenyésztők találták ki, hogy cicáik még különlegesebbnek és értékesebbnek hassanak. Az egyik elterjedt legenda szerint a burmai Lao-Cun templom szerzeteseitől ered a fajta. Ők eredetileg fehér színű, sárga szemű cicákat tartottak, szám szerint pont százat. A burmai kolostor főpapja, Mun Ha egész életét a kék szemű istennő, Kiang Sze szolgálatának szentelte.
A főpap leghűbb kedvence Szin volt, aki gyakran meditált Mun Hával. Egy sötét éjjelen azonban haramiák törtek a kolostorra, és fosztogatásba kezdtek. Mire a szerzetesek összegyűltek, hogy fohászkodni kezdjenek, a közösség szellemi vezetője már meghalt az istennő szobránál. Ekkor macskája, Szin ott termett, bundája bearanyozódott, szeme pedig oly kékké vált, mint az istennőjé. Mancsai pedig a tisztaságot jelképezve fehérek maradtak. Ezután a kolostor összes macskája a szent színekben pompázott. A haramiák ettől teljesen elképedtek és összezavarodtak, így a szerzeteseknek sikerült őket visszaverni.
Bővebben: We Love Catz