Évszázadokon át nem volt olyan magára valamit is adó angol színház, melynek ne lett volna saját színházi egerésze. A posztot értelemszerűen macskák töltötték be, akiknek más feladatai is voltak amellett, hogy a rágcsálókat pusztították: a színészek és a rendezők szerencsehozónak tartották a cicákat, az állatok nyugodt habitusa pedig segített a lámpalázon is. Emellett a macskák néha színészi babérokra is törtek, volt köztük, amelyik rendszert csinált belőle, hogy előadás közben besétált a színpadra.
Utóbbi volt Beerbohm, egy cirmos hím Londonban, aki a Gielgud (akkor még Globe) Színházban élt és dolgozott. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a cirmos a színházban született-e, vagy csak odakerült az 1974–75-ös szezonokban (a Stage színházi hetilap szerint a ’76-osban), de az biztos, hogy 1991-ig a színházban élt és dolgozott, s 1995 márciusában bekövetkezett haláláig a társulat állandó tagja volt.
Forrás: index.hu